Tatabánya 1963

A kis kedvenc. Óriási léptekkel haladtam oda, hogy a város kézilabda rajongóinak a kis kedvence legyek. A sportpálya mellett volt a sport étterem ( ott volt az eküvői vacsorám 1963-szeptember 14.-én) Az étterem mellett a pressó, de az már az árkádok alatt. Edzés után mindig belibbentünk egy kávéra , kipihenni a kemény munkát. Azon a késő délutánon is éppen ott voltunk. Annak idején úgy nevezték el a pressót, hogy " tenyérnyi asztalnál asztalnyi p....k ". Egy-két asztalt összetolva ültünk együtt sport társaimmal, de a gondolataim Zircen jártak és a sírás folytogatott. A mellettünk levő " tenyérnyi " asztalnál két férfi beszélgetett. A sport volt a téma. "Vazze- itt vannak a kéziscsajok" Voltál te mostanában kézimeccsen? Láttad a lányok új kapusát?- Nem, mert az utóbbi időben a nem kívánt vendégek hadserege lepett meg.- Most akkor nézzél balra - ott ül a második asztalnál fekete melegítőben. ( A fekete párduc akarta így ) Látod azt a másfél méteres gumilabdát? Amikor a nagyképű dorogi lány oda állt a 7 méterest elvégezni, ez a kis birka csak állt, mint a libák az esőben és a jobb felsőből úgy ütötte ki a labdát, hogy a válla érte a felső lécet. Azóta emlegetem úgy, hogy gumilabda. Még jó, hogy háttal ültem nekik. Menekülni szerettem volna - én a gumilabda, mert ennél sokkal többet ért, amikor Pista bácsi, a drága öreg portás Zircen " kis ördögnek " nevezett és vállon veregetett, mert " kivédted a szemüket. 2011 .Április Vince nap " Ha fénylik Vince- megtelik a pince!"---- Fénylett!