Június
Tudom, meghalnék idegenben:
Ott még a fák sem ilyenek,
nem virít bodza a berkekben,
akácok könnye sem pereg:
nem részegít a széna illat,
nem villámfénnyel jön a nyár,
nem így táncol felhőn a csillag,
nem szédűl az égtől a táj...
Meghalok itt is a gyönyörtől,
hogy a repceföld színarany,
hogy a lomb oly zöld szinte tombol,
s a kőnek is illata van:
hogy áll a búza nyers kalásza,
mintha világot nemzene,
s e tájon az lel csak magára,
ki végleg egyesült vele.
2012 . május 8. Saller Molnár Erzsébet
német vizsla
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése