német vizsla

német vizsla

2009. április 10., péntek

1947 Elsőáldozás

PÁPATESZÉR ELSŐÁLDOZÁS
Pápateszérről már beszéltem, de nem sokat mondtam róla. Amikor a Jó ISTEN megteremtette a világot, nagy gondossággal elhelyezte Pápateszért a Bakony alján- folyók
partján, tavak mentén. Nádasokat, erdőket, madarakat, vadállatokat- mindent oda adott
Pápateszérnek.- Legelők, fenyves erdők, nyárfák—„ ekkora természeti gazdagságra én sem
számítottam-„ – mondta az ÚR.- De hát „ISTENEM”- így sikerült. „ El is dobom a mintát”-
mert véletlenül sem akarok még hasonlót teremteni a világon. Pápateszér csak egy van és egy
lesz, amíg az én országom úgy mond: „ISTEN országa lesz!”
Ebben a gyönyörű természeti gazdagságban zakatolt naponta a Nagyapám vízi malma az erdő közepén. Csak a faluból lehallatszó harangszó jelezte, hogy mi is Pápateszér lakosai vagyunk, és ha misére hívott a harang, nem a szép ruháinkat kerestük, hanem az imakönyvet.
Itt az erdő közepén éltem árvaságom éveit- 1945.március22.e óta, amikor Édesanyám
bomba támadás áldozata lett. 1947- ben elsőáldozó lettem. Nagyapám szavai, még most is
közel 60 év után is a fülemben csengenek: „Te leszel a legszebb földre szállt kisangyal, akit
az Édesanyád öltöztet fel ott a Menyországban a Jó Isten jobbján ülve.”
Budai Flórián esperes Úr volt a hitoktatónk, vele együtt imádkoztuk először: „Mi Atyánk ki
a mennyekben vagy”- Ő készített fel bennünket az első áldozásra: „Gyónunk, megvalljuk
bűneinket, hogy az Úr előtt tiszta szívvel térdeljünk le és magunkhoz vegyük az ő egy fiának
testét a szent ostya formájában. Azét, aki életét áldozta a mi bűneinkért.”
Hét évesen én nem tudtam mi a bűn! Megkérdeztem Budai esperes úrat, mi az , amit meg
kell gyónnom? Mi az, ami bűn? : –„ Ha valakit megbántottál szóval, vagy cselekedettel!”
Aztán elérkezett az idő, amikor beléptem a gyóntatószékbe: - „Esperes Úr, megütöttem a
Szegfüt, mert nem akart kimenni a más lucernájából”- „Rákiabáltam a kutyusra, mert bántotta
a macskát!”-„ Megfogtam a halat a malomkerék alatt, megmaricskoltam és csak akkor dobtam
vissza a vízbe!” --- Drága kicsi gyermekem- ezek nem bűnök! Úgy éldd az életedet, hogy
felebarátaidat tiszteld, szeresd és akkor te is szeretve leszel halálodig!
Ebben a szellemben éltem le immár az életem 65.- évét- de minden évben vissza járok a
pápateszéri temetőbe virágcsokorral és mécsessel, hogy adózzam Budai Flórián esperes
Úrnak, aki a hitre,kitartásra,imádkozni és a becsületes életre nevelt
Hideg, néma sírkő: „Élt 59 évet”.
Nyugodjon békében az, aki gyermekek sokaságában elvetette a hit magvát és nincs vihar, ami
kiölné azt a gyökeret, amit az általa elvetett magok eresztettek.

Saller Molnár Erzsébet

2005. Nov.24.

Nincsenek megjegyzések: