Az első amerikai Karácsony.
Ott is van várakozás, de nem a Megváltónk születésére várakoznak ott az emberek, hanem
arra, hogy mit fog hozni a nálunk Mikulásnak ismert Santa, aki a kéményeken át nyuvassza be magát a kandallón, hogy letegye az ajándékot a már felállított karácsonyfa alá. Rénszarvas szánon érkezik, a gyerekek tesznek ki a szarvasoknak tejet meg süteményt. Ha a szomszéd macskája nem eszi meg reggelre, akkor a szülők eltüntetik. Én nem vártam Santát, elindultam a hóesésben megkeresni az első templomot. Ott álltam a Szent József Katedrálisban abban az ismeretlen tömegben, amihez semmi közöm nem volt. Akkor még latinúl volt a szertartás, így nem lepett meg a " Silent Night " ( csendes éj ) hallása sem. Mindent tudtam, csak azt nem, hogy miért borultak egymás vállára az emberek ? Ezt még ma sem tudom, csak sejtem, hogy valami bűnbocsánatot kértek egymástól. Nekem nem volt senkim, akitől bocsánatot kérjek, csak a szeretteim, akiket elhagytam Magyarországon. Értük imádkoztam, értük térdelve kértem bocsánatot, hogy elhagytam őket. A rongyos mocskos ruhámból kivetkőzve éreztem, hogy még sokat fogok tenni értük. Karácsony éjjelén hazavánszorogtam azokhoz, akik befogadtak. Adele a drága amerikai lady akiről még sokat fogok írni. A férje magyar volt, akihez 65 évesen ment feleségűl.Lajos sokkal fiatalabb volt, mégis előbb meghalt. Nekem ez katasztrófa volt.
Közben a " bájgunár " is felfedezte a hollétemet, de ez már csak annyi volt, mint a kákán csomót keresni. Az életemből kilett iktatva még akkor is, hogy évekig zaklatott.
Amikor ezeket a sorokat írom, majdnem 40 év telt el és ő sem lett boldogabb, mint én, de még nem tudott végleg elszakadni tőlem. Én hazaköltöztem, ő meg az Atlanti Óceánon túl talán szánja- bánja azt, hogy nem tudott úrrá lenni saját magán. A rikácsoló liba győzött. Minden gágogása hatásos volt. Van egy fia, aki 67 éves és még utánam soha nem volt boldog.
2011. december 17. Saller Molnár Erzsébet
német vizsla
2011. december 17., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)